Késői karácsonyi ajándékként jöttem e világra.
Ösztönösen szeretetet sugározva minden emberre, virágra.
Emlékezem, boldogság tölti el szívemet.
Önzetlenül tudtam adni, hisz visszasugárzó szeretet nélkül élni nem lehet.
Emlékezem: szolgálat volt, az diktálta eddigi életem.
Tudat alatt tettem ezt mindig, ez lehet az élet lényege.
Nem mérlegeltem soha, szívem diktálta tetteim.
Azt tettem amit a szívem diktált, nem voltak ész érveim.
Emlékezem: volt életemben háború, forradalom, szenvedés.
Észérvekkel gyerekként kiálltam ha kitört a családi ellentét.
Harcedzett idegen katona torpant meg gyermekként előttem.
Gyermeki bájjal védtem meg fél tucat felnőttet.
Emlékezem: Életemben a legnagyszerűbb ember volt az Édesanyám.
Neki békében, háborúban gyermekei töltötték be minden pillanatát.
Dolgozott éjjel, nappal, küzdött mint egy elszánt harcos.
Minden gondja az volt három éhes száj mindent megkapjon.
Emlékezem: Szent fogadalmat tettem szerzek szüleimnek boldog perceket.
Nem kevesebbet köszönhetek nekik a boldog és boldogtalan életet.
A nagybetűs életadás önmagában a legcsodálatosabb ajándék.
Az a gyermek aki hálátlanul fogadja önvérű ellenfél.
Emlékezem: Drága Édesanyám bocsánatot kérek utolsó percedért.
Nem állhattam ágyad mellett, erőm elhagyott, nem lehettem szemfedél.
Mindig féltél az éjtől, tudtad talán éjjel jön el a megváltó halál.
Szeretted az életet, a Jóisten szeretett, Édesanyám szépeket álmodjál.