Engem nem érthet meg senki.
Angyalkámnak megígértem Anya örökké fog élni.
Könnyelműség volt ilyen balgán ígérni.
Amit egy szerető Anya ígér kötelező betartani.
Engem nem érthet meg senki.
Hogyan is értenék, hisz mindent át kell élni.
Sajnálom, de engem így kell elfogadni.
Legszentebb ígéretemnek ha akarnám sem tudok eleget tenni.
Engem nem érthet meg senki.
Megtanultam zokogva, sírva nagyokat nevetni.
A nevetés felpezsdíti véremet.
Szívem mélységes bánatát percekre feledni.
Célom már csak egy örök babámat boldoggá tenni.
Engem nem érthet meg senki.
Elnézést kérek mindekitől, a fájdalmamat csak így tudom elviselni.
Örök babám az Ő sajátságos világában boldog, ezzel kell beérni.
Reggel felébredek, tervet készítek, napjaim szükségtelen baromsággal telik.
Engem nem érthet meg senki.
Megnyugodott lelkem, hísz bánatom ösztönesen örök babám érti.
Megélt közel 43 évetm, séta közben meglepő kérdést intézett.
Nem az érdekel, amikor szíved dobogását hallhattam,
Az érdekel amikor a világra jöttem, s Tőled elszakadtam.
Engem nem érthet meg senki.
Hogy van az, hogy egy örök gyermek az életet tudja értékelni.
Szavai azóta is a fülemben csengenek.
Kár lett volna mindkettőnknek meghalni, mert olyan szép az élet.
Engem nem érthet meg senki.
Azt várják az emberek öregségemre illene megkomolyodni.
Örök babámnak ígértem, az idegenek kénytelenek a látszatot elviselni.
Úgy élem minden percemet mintha élnék.
Pedig már nem tudok mást csak nevetve sirni, zokogni.
Engem nem érthet meg senki.
Tragédiánk rádöbbenésekor nehéz volt magam összeszedni.
Háziorvosunk tanácsára átrendeztem életem.
A fontossági sorrend az volt, lesz míg élek.
Szolgáljam drága egyetlen örök babám, ezért mindent megteszek.
Komolyabb vagyok azoknál akik az eszüket teszik veszik.
Legnagyobb vágyam nyugalmat ne csak az álmomban érdemeljek ki.
Engem nem érthet meg senki.
Nyugalmasabb az életem mikor reggel félhét körül cseng a telefon.
Örök babám ébresztője csicsereg fülembe kacagva nevetve.
Többször kérdezi tőlem úgye Anya Te nem.
Ez nála azt jelenti, hogy én sohasem fogok meghalni.
Engem nem érthet meg senki.
Az sors csapásait komolyabban teljesítem,
Mint aki az eszét, teszi, veszi.
Kritizál élőket, holtakat,
Pedig Őket is idővel a sárgaföld betakar.
Engem nem érthet meg senki
Feladataimnak beton szilárdsággal teszek eleget,
Ami közte van másoknak elviselni nem semmi.
Sajnálaton mindenkié kénytelen elviselni.
Öregek tegyetek úgy mintha élnétek,
Tanuljatok megzokogva, kacagva nevetni.
Ne adjátok ki soha lelketek fájdalmát.
Az idegenek ezt alig várják.
Ezért rugnak bele tépnek szerteszét
Okosabbak lennének az öregek ha ezt nem tennék.