Vallomással tartozom Neked
Mióta örök álomba hajtottad fejed,
Megnyugodott fáradt tested, elgyötört lelked
Sok-sok minden történt Veled.
Csak megfoghatnám még egyszer mély áhítattal dolgos, simogató kezed.
Vallomással tartozom Neked
Egy borús téli szombaton csengett a telefon.
Hírt kaptam: csendesen Istened magához szólított.
Gyertyafényes oltár előtt szólt hozzád zokogó búcsúszóm
Csak még egyszer megszólalnál a telefonon.
Vallomással tartozom Neked
Rózsafüzéreddel lettél porrá
Hogy gyermekeidért haló poraidban is imádkozzál
Egy anyának ha él, ha örök álomba ringatta fejét
Imádkoznia kell gyermekeiért.
Köszönettel tartozom a sok-sok gyermekkori emlékeimért.
Vallomással tartozom Neked
Úgy döntöttem porból vagy és porrá levél
Nem engedhettem csúszó-mászók évtizedes műve legyél.
Kívánságod parancs volt nekem örök honod ne a temetőben legyen.
Csak még egyszer megfoghatnám simogató kezed.
Vallomással tartozom Neked
Nem jól döntöttünk az élet után mi legyen
Az én földi otthonom nem adott nyugalmat Neked,
Unokád nem fogadta el egy Nagyiból csak ennyi lehet.
Csak még egyszer adnál anyai tanácsot Nekem.
Vallomással tartozom Neked
Addig addig törtem a fejem
Míg szívemtől választ kaptam hol legyen örök nyughelyed,
Ahol imába foglaltad vasárnaponként gyermekeid nevét,
Kérted Istened segítségükre legyék.
Csak még egyszer láthatnám szemed örömét.
Vallomással tartozom Neked
A mint lejár életem órája jövök hozzád Anyám
S ketten mondunk az úrnak hozsannát.
Két Angyal megfogja egymás kezét, s együtt imádkozunk szeretteinkért.
Több vallomással tartozom Neked
Nem simogathat többé szerető kezed,
Nem szólhat a telefon
Nem hallhatom aggódó hangodat.
Ezt a sok nemet fel sem foghatom.
Isten Veled Anyám egyszer majd találkozunk.